Széchenyi 2020 - Európai Unió: Európai Regionális Fejlesztési Alap - Befektetés a jövőbe
Pogány Lodge Pogány Lodge Pogány Lodge Pogány Lodge Pogány Lodge

Pogány és környéke


Természeti környezetének részei szelíd dombok és lankák, zsályaliget, a völgy, ahol források erednek és patakok csörgedeznek, amik halastavakba torkollnak. A lodge mellett zarándokutak haladnak el: a Mária út és a magyar El Camino is érinti a területet - akárcsak a Baranya Zöldút. A park területén feladványokkal tarkított útvonalon, vagy fejtörős kalandjáték-sétán vehetünk részt. A pergola pihenő a nyugalomra vágyókat látja vendégül a sétákat követően.
Pogány a kirándulások origója: a villányi szőlő- és borvidék (29 km), a harkányi gyógyfürdő (17 km), a siklósi vár (20 km),a kulturális főváros (Pécs), Horvátország, Orfű (29 km) vagy a Mecsek 20-25 percen belül elérhető.

Villányi szőlő- és borvidék

A Villányi borvidék úttörő szerepet játszott a magyar borászat újjászületésében. Magyarország egyik legfejlettebb bortermő vidéke ez. Sikerét egyesek a nagyüzemi termelés alatt összeszokott kiváló szakembereknek, mások az idetelepült svábok kitartásának tulajdonítják. A Villány borvidék esetében két nagy településhez kötődő, eltérő arculatú termesztésről beszélünk. Villány tüzes vörösborairól és modern technológiájáról híres, míg Siklós kissé háttérbe szorult fehérboraival. Legdélibb fekvésű borvidékünkön 2100 hektáron termesztik a szőlőt. Szubmediterrán éghajlata kiváló körülményeket teremt a szőlő érleléséhez, mely szintén fontos tényezője a borvidék sikereinek. Ez hazánk legmelegebb, legnaposabb borvidéke, hosszú száraz nyarakkal és tenyészidővel. Talaja a Villányi-hegység mészkövére rakódott vörös agyaggal és barna erdőtalajjal keveredő lösz.
A Villányi vörösborok sötétrubin színűek, testesek, illat- és zamatgazdagok, magas alkohol és tannintartalmúak. Mintegy 70-80%-ban találhatók a termőterületen. Ezek: a kevés hagyományos Kadarka, több Oportó (Portugieser), valamint a Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot, Zweigelt, Pinot noir. Belőlük készülnek a legkeresettebb magyar borok és a népszerű Kékfrankos cuvée-k. Siklós tüzes fehérborai pedig az Olaszrizling, Tramini, Ottonel muskotály.

Harkányi gyógyfürdő

Harkány 13,5 hektáros ősparkjában a több százéves fák és a Zsolnay-féle eozinos szökőkutak között található a Harkányi Gyógy- és Strandfürdő, ami Közép-Európa egyik leghíresebb fürdőhelye. A pihentető, frissítő és gyógyító kezelések mellett, a holisztikus gyógymódok mellett is elköteleztük magunkat, hogy a kezelések során vendégeink teste és a lelke újra harmóniába kerülhessen egymással.
A Harkányi Gyógyfürdőben nem csak a gyógyvíz spontán hatása érvényesül. Természeti adottságai kitűnőek: kedvező éghajlata, a gyógyfürdő mikroklímája, és az évi 2100-2200 napsütéses óra kiváló kiegészítője egy gondosan megtervezett fürdőkúrának.
A 2003-ban felújított gyógyfürdőben egy teljesen, egy félig fedett és egy szabad gyógymedence összesen 2098 m2 vízfelszínnel, 110-153 cm vízmélységgel 34-38 C° víz hőfokkal biztosítja vendégeinknek a gyógyulást.
A mozgásszervi, ízületi betegségek megelőzésében, gyógyításában, csontritkulás, krónikus nőgyógyászati gyulladások, valamint a nyirokkeringés zavarainak javításában nagyon szép eredmények érhetők el egy-egy harkányi kúra során.
A harkányi gyógyvíz bizonyítottan hatásos a pikkelysömör (psoriasis) tüneteinek enyhítésében. Városunkon kívül csak két olyan hely van még a világon, ahol bizonyítottan gyógyítható a pikkelysömör.

Siklósi vár

A siklósi vár hazánknak fontos történelmi nevezetessége. Erődjének első falait még a 13. században, 1260 körül rakták le. Az első írásos emlék 1294-ből való és a pécsi káptalanság irattárában megtalálható. Ekkor már várnagya (castellanusa) volt Omoneus de Topord személyében, aki Soklyósy Péter várnagya.
1929-ben műemlékké nyilváníttották a várat. Benyovszky Móric felesége, Batthyány Lujza grófnő pár évvel férje halála után 1944-ben eladta a várat a Honvéd Kincstárnak. A második világháború alatt a Benyovszky család már nem lakott a várban. A várat egy ideig a Lengyelország német és szovjet megszállása után 1939-ben Magyarországra menekült lengyel tisztek és katonák számára internáló táborrá alakították, majd a háború későbbi időszakában ideiglenesen néhány szövetséges pilótát tartottak itt fogva.
A Kincstár a vásárlás után tiszti üdülővé kezdte átalakítani a várat, de az 1944-45-ös hadi események meghiúsították az elképzelés megvalósítását. Az 1950-es évek közepéig üresen, megrongálva, kifosztva állt az épület. Felújítása 1956-ban kezdődött, múzeumot, szállodát, éttermet létesítettek benne.
A rendszerváltás után a várból kiköltözött az addig ott lévő szálloda és turistaszálló. A kilencvenes évek végén hosszas "lebegtetés" után végre kiírták a hasznosításról szóló pályázatot, melyen Siklós Város Önkormányzata volt az egyedüli pályázó. A város pályázata sikeres volt, elnyerte a hasznosításra szóló jogot. A vár továbbra is a magyar állam tulajdona. Majdnem fél éves egyezkedés után 2000 májusában sor került a szerződés aláírásra, és a "vár kulcsának átadására" is. Az eredeti kiíráshoz képest kedvezőtlenebb anyagi hátteret biztosított az állam, ennek ellenére az önkormányzat nem lépett vissza, eltökélt szándéka volt, hogy ismét élet költözzön a vár ódon falai közé.
A siklósi vár felújítására Siklós Város Önkormányzata által megpályázott két támogatási forrásból került sor. 2010 márciusa és 2011 májusa között az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok Program „Megújuló vár a Tenkes alján” című pályázat közel 1 milliárdos támogatási összegéből a vár déli és keleti szárnyai kerültek felújításra és restaurálásra. Továbbá sor került a múzeumi terek kiállítási tárgyainak restaurálására és beszerzésére is. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2010-ben a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, Mohács Város Önkormányzata és Siklós Város Önkormányzata konzorciumban megvalósuló „Siklós-Mohács turisztikai tengely” elnevezésű projektjét 1 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatásban részesítette. A beruházás részeként 2010 júliusa és 2011 szeptembere között sor került a barbakán, a felhajtóhíd, a Kanizsai Dorottya-kert és a várkápolna belső tereinek rekonstrukciójára, továbbá az egykori parkoló helyén egy XXI. századi igényeknek megfelelő Látogatóközpont kialakítására.

Pécs, a kulturális főváros

Pécs 1998-ban elnyerte az UNESCO Városok a békéért-díját a kisebbségi kultúrák ápolása, valamint a délszláv háború menekültjei iránt tanúsított befogadó, toleráns hozzáállása miatt. A város 2007-ben harmadik, 2008-ban pedig második lett az Élhető Települések (The LivCom Awards) nemzetközi versenyének 75 ezer és 200 ezer lélekszám közötti települések kategóriájában.
Pécs utcáin sétálva feltárul előttünk húsz évszázad történelme, egymásra rakódott-rétegződött hagyatéka: a római kori elődváros nyomai, a 4. századi ókeresztény nekropolisz, az első magyarországi egyetem, a fallal határolt középkori belváros, a török dzsámik és mecsetek, a német polgárházak, a Dóm épületegyüttese, a Zsolnay-negyed, a Káptalan utcai „múzeumnegyed”, a skandináv típusú lakótelep - Európa történelmének kulturális egyvelege. 2010-ben Pécs Európa egyik kulturális fővárosa.
Pécsett jelenleg több mint 250 műemlék található.[90] Pécsett egész évben kulturális programok sokasága várja a szórakozni vágyó embereket. Főleg nyáron érik egymást a fesztiválok. Pécsett virtuális sétát lehet tenni a város honlapján,[91] valamint létezik a város nevezetességeiről hangos ismertető is.

Orfű

Legfőbb vonzereje a falunak a hatvanas, illetve hetvenes évek során megépített 3 mesterséges tó, név szerint az Orfűi, a Pécsi, illetve a Herman Ottó tó. Az első kettő turisztikai jellegű, míg a Herman Ottó tó inkább tájvédelmi jellegű, fürdeni nem, csak horgászni lehet benne.
A falu másik nevezetessége az Orfűi-tó mögött található Malommúzeum. , *Az üdülővendégek szórakozását, kikapcsolódását és pihenését szabadvízi és kiépített strandok, sportpályák, lovardák, illetve a tavakon horgászati, kajakozási, vitorlázási és csónakázási lehetőség szolgálja.
Látványosság a Kemencés Udvar és Tájház, mely kivételes néprajzi gyűjteménnyel rendelkezik, az Orfűi Malommúzeum és a Vízfő Forrás a tanösvénnyel. Az Orfűi Lovasnapok, díjugrató versenyek, öttusa és a régi időket idéző vadászlovaglások emelik ki Orfűt Baranyában a lovassportok központjává, továbbá lehetőség nyílik a Mecsek egyedülálló barlangrendszerében való kalandtúrázásra. Otthon érezhetik magukat a vadászat és a kirándulás szerelmesei is. 10 km-es körzetben termálvizes fürdési lehetőség található Magyarhertelenden és Sikondán. Abaligeten cseppkőbarlang és Denevérmúzeum látogatható.

Mecsek

A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra. A legmagasabb csúcsa a Zengő, amelynek magassága 682 m.
A Mecsek egyik legismertebb és legnépszerűbb természeti látnivalója a Abaligeti barlang. A víz eróziós tevékenysége által alakított formavilága következtében régebben a világ száz természeti csodája közé sorolták.
A folyamatos kutatások nyomán vált ismertté a gyalogosan, kényelmesen megtekinthető 466 méteres főág és a három, nehezen járható mellékág. A barlang, az emberi szem számára láthatatlanul, ma is változik. Erről a járat teljes hosszában folyó patak gondoskodik.
Kővágószőlős felett, a Jakab-hegy déli oldalában található a Babás szerkövek, az érdekes vörös homokkő alakzatok, melyeket a víz és a szél koptatott ilyen változatos alakúvá az évszázadok során. Ahhoz, hogy megpillanthassuk őket, kissé le kell térnünk a piros háromszög jelzésű turistaútról. A sziklákra kimászva gyönyörű kilátásban lesz részünk, de azért legyünk óvatosak, mert igen magasan állunk. Az ország egyik legnagyobb erdei kalandparkjában, a pécsi Mecsextrém Parkban garantáltan jól érzi magát az egész család. Az alpesi kötélpark a fák ágai között ügyességet kíván felnőttől, gyerektől egyaránt, az európai viszonylatban párját ritkító, 25 kocsiból álló erdei bobpályán egyedülálló kaland részesei lehetünk. A parkban található mászófal nyolc méter magas és hat különböző nehézségű útvonallal "kényezteti" a kezdő és profi mászókat.